Vegye elő a „TO DO“ listáját és nagybetűkkel jegyezze fel rá: A MŰVÉSZET HELYSZÍNE X. Öt olyan szokatlan műtárgyat ismerhet meg, amelyek a rét közepén, az erdőben, a lápon vagy a dombon „termettek“, hogy örömet szerezzenek, meglepetést okozzanak, érzéseket keltsenek, vagy gondolatokat ébresszenek. És a jó hír az, hogy mindezek a Kassai régióban találhatók.
A művészet helyszíne X a KRT idegenforgalmi iroda és a számos sikeres és díjazott kampányt (pl. az Egy óra az egyszülős gyermekeknek c.) jegyző Slovak and Friends kreatív ügynökség közös műhelyében született. Ebből is tudható, hogy A művészet helyszíne X valóban megérdemli a figyelmet.
Ha tehát éppen a Szádelői völgybe készül, már a község (Zádiel) elején figyeljen, és főként bal oldalon nézelődjön. Az út mellett elterülő réten egy betonkeverőt és eldobott karácsonyfákat fog látni. Az Üstökös c. műtárgy egy hullócsillagot ábrázol. Alkotói, Michal Machciník és a Doxa s.r.o. a környezetvédelem kapcsán arról elmélkedtek, hogyan változtatja meg a tájat és a táj érzékelését a természeti források kihasználása. A Szádelői völgy egyébként 10 km hosszú, részét képezi a Szádelői szurdok, ami egy gyönyörű természeti rezervátum. Ez a monumentális kanyon helyenként csupán 10 méter széles, magas mészkősziklák és sűrű, érintetlen erdő alkotja, és a Sáros patak szeli át. A közelben találhatók az Áji vízesések és a Tornai vár. Ha eddig nem készült Szádelőbe, most már X oka van, hogy ezen változtasson.
A szokatlan élmények térképén egy másik pont az Égen túli idő c. műtárgy. Alkotója, Samuel Velebný, a napórákból, az idő folyamából, annak megéléséből nyert ihletet. Mindez a Ránkfüredi gejzír területén öltött testet, ahol a víz kitöréseinek időpontját csak hozzávetőlegesen lehet meghatározni, így hát nincs mit tenni: türelmesen várni kell, hogy meglássuk a 22 m magasra feltörő erőt. Samuel napórája is várakozik, csak akkor lép működésbe, ha valaki odalép. Hogy hogyan? Azt az X helyszínen tudhatjuk meg, a Ránkfüredi gejzírnél (Herľany).
Martin Piaček és Matej Gavula hozta létre a Fügés gödör c. műtárgyat az illésfalvi (Iliašovce) Sans Souci nyári lak területén. Azon a helyen, ahol valaha Csáky gróf egy barokk üdülőhelyet épített, ellenálló fügefajtát ültettek ki, igazán agyafúrt módon. Először egy 10 méter átmérőjű, tölcsér-szerű gödröt ástak, amelyet helyi kövekkel raktak ki és a közepébe ültették a növényt. Az eljárást a régmúltban is alkalmazták, annak érdekében, hogy a növény védve legyen a széltől és egy mikroklíma vegye körül. A műtárgy a helyszín gazdag múltjára hívja fel a figyelmet, valamint a nemesség gyűjtőszenvedélyére is, akik külföldről egzotikus növényeket hoztak haza, hogy tágítsák a helybeliek látókörét, bővítsék ismereteiket.
Tudták, hogy Gölnicbánya (Gelnica) mellett valaha egy híres fürdő volt, ahol a vizet tűlevekkel főzték át? Az Osztrák-Magyar Monarchia lakosai így a környező fenyvesek gyantájának illatát inhalálták, hogy enyhítsék a légzőrendszer megbetegedéseit. Thurzófüreden (Turzov) a közelmúltban gyermeküdülő volt, pionírtáborokat és erdei iskolákat szerveztek ide, de ma már csupán egy-két, értékes és lassan rommá váló és megmentésre szoruló épület maradt fent. A régi dicsőséget idézi fel a Rákmenet c. műtárgy, amelynek alkotója Jarmila Mitríková. A tó mellett, a földbe ágyazott kerámia-dombormű egyfajta emléknyom, Thurzófüred történetének, a hozzá kapcsolódó élményeknek szerteszét szórt, színes mozaikdarabokból kirakott képe. A hely, ahol meg tudunk pihenni, ahol emlékezhetünk a gondtalan, játékos nyarakra, vagy akár meg is fürödhetünk.
Az Ungszennai halastavak jelentős madárterület, amely egyaránt vonzza a hazai és a külföldi madármegfigyelőket. Így aztán nem csoda, hogy Alexandra Selmeciová és Tomáš Kocka Jusko is ehhez kötötték az alkotásukat. A szerzőpáros ugyanis odavan azokért a szerkezetekért, amelyeket az emberek építenek a madaraknak, és azt is szeretik megfigyelni, hogy gondoskodnak az emberek a madarakról és a környezetükről. Az Ungszennai halastavaknál két óriás objektumot helyeztek el, amelyek egyszerre néznek ki oszlopoknak, virágoknak, megfigyelőhelyeknek és fészkeknek. A szirmokat kosárfonó-technikával készítették vesszőkből és ehhez a madárfészkekből is nyertek inspirációt. A Kukaň (vesszőkosár, kas) nevet viselő műtárgy ezért a madarak és az emberek együttélésére emlékeztet bennünket, és egyúttal a gyönyörű természeti rezervátum felfedezésére is hívogat, ahol összesen 17 km hosszú tanösvények várják a látogatókat.
Vegye célba az X helyszíneket és nézze meg nem csak a rendhagyó land art műtárgyakat, hanem a gyönyörű, turizmustól érintetlen természetet is Szlovákia keleti tájain.
WWW.UMENIENAMIESTE.SK
