Tévedj el a régiókban
A Gömör-galaxis
A titkokat rejtő Gömör, Szlovákia keleti és nyugati végét összekötő karsztos vidék, a magyar nemesek választott földje és a szlovák nemzetébresztők otthona. Andrássy vasgróf aprólékos pontossággal felépített világában ma a hipsterek váltják valóra a legjobb urbex szelfiről szőtt álmaikat. Az intergalaktikus pályáktól nagyon is távol eső „peremvidék” valaha feltörő és ma már olykor szunnyadó csillagait az autentikusság fonala köti össze. Csakis Önön múlik, hogy az Andrássyak pompás nemesi székhelyére látogat el Betlérben, a szlovák „Tadzs Mahalt” tekinti meg Krasznahorkaváralján vagy inkább a „fekete lyukakat” választja (a régmúlt lenyűgöző ipari építményei, a kiváló európai nemesi család öröksége). Ne maradjon ki abból, ami a legjobb nyugat és kelet között, parkolja le űrhajóját a Gömöri gótikus szakrális úton. Mire Gömört megismeri, kigyúl és kihuny néhány csillag, és még így sem lesz belőle elege.
kigyúl és kihuny néhány csillag, és még így sem lesz belőle elege.
A templomok rendszerint nem állnak nyitva a nyilvánosság számára. Szervezett rendezvények alkalmával azonban rendszeresen megnyitják kapuikat. Egyesek a nyári szezonban meghatározott nyitvatartás szerint fogadják a látogatókat.
A gótikus úton található emlékhelyekről szóló tájékoztatót és térképeket a https://gotickacesta.sk/ weboldalon találja.
A Gömör-galaxis
Induljon el odüsszeuszi útjára Gömörben olyan vezetők kíséretében, akik teljes valójában mutatják meg a régiót. Az út egy időutazás, nagyon régen kezdődött és ma sem ér még véget. Mišo Hudák társaságában, akinek Gömör a szíve csücske, olyan helyszíneken – fekete lyukakban találjuk magunkat, amelyekre sokszor szavakat is nehezen találunk.
A Gömöri gótikus úton, immár a Gömöri Út civil egyesület idegenvezetőjének kíséretében a csillagpor szürke rétege alatt igazi gótikus kincseket fedezhetünk fel, a gömöri templomokat. A vastag templomfalak mögött, a világvégi csillagködben gótikus freskók és epikus falfestmények tárulnak elénk, az olasz mesterek tanítása alapján.
A csetneki gótikus bazilika
Eredetileg egy háromhajós bazilika a 14. és 15. századból, gyönyörű csillag-és hálóboltozattal. A templom magas, erőt sugárzó tornya a csetneki völgy látképének meghatározó eleme. A falak több, mint 200 négyzetméternyi területét festmények borítják (szekkók és freskók), különféle, többségében vallásos ábrázolásokkal. Ebben a bazilikában található egy egyedi, 1454-ből származó gótikus bronz keresztelőmedence, valamint Szlovákia legrégebbi orgonája 1492-ből. A padok mind kézzel festettek. Itt nyugszanak a Bebek-család leszármazottai.
Praktikus tudnivalók: a látogatás előtt, a templom kinyitása érdekében keresse fel Mgr. Ilčišková Jana lelkész asszonyt a 0907 337 855-ös vagy Mgr. Molnár Matúš egyházi gondnokot a 0918 783 356-os telefonszámon vagy a stitnik@ecav.sk e-mail címen.
A Gecelfalvi templom
A középkori építészet és a falfestmények legjelentősebb emlékhelyei között tartják számon Szlovákiában. A templom megközelítőleg a 14. század első felében épült és Szent Bertalannak szentelték. Már első pillantásra feltűnik a rendhagyó módon épített torony, amely a kassai Szent Erzsébet-dóm Zsigmond-tornyához hasonló. Az olasz-bizánci stílusú értékes freskók Jézus Krisztus és Szűz Mária életének jeleneteit ábrázolják és 150 évvel idősebbek Leonardo da Vinci Utolsó vacsorájánál vagy Michelangelo Utolsó ítéletéténél a Sixtusi kápolna mennyezetén.
Praktikus tudnivalók: a látogatás előtt, a templom kinyitása érdekében keresse fel Mgr. Velebírová Emília lelkész asszonyt a 0907 +421 911 747 211-es telefonszámon.
A Martonházi templom
A szentélyének falai és a diadalív a 14. századból származó figurális freskókkal borított, amelyek a tetőtérében is fennmaradtak. 1976-1977 között restaurátorok végezték el a festmények kutatását. Togner Milan professzor és Josefík Jirí festőművész a freskók ismeretlen alkotójának nevesítéseképpen bevezették a „Martonházi szentély mestere” hivatkozást.
Praktikus tudnivalók: a látogatás előtt, a templom kinyitása érdekében keresse fel Dudás Martin diakónust a +421 905 874 096-os telefonszámon.
Az oláhpataki Károly-kohó
A kohó építését 1870-ben fejezték be. Építtetője Andrássy Manó (1821-1891) volt, III. Károly fia, így kapta a Károly nevet. A Sheffieldi Egyetem véleménye szerint az a kohó Európa egyik legjelentősebb történeti kohója. Szlovákia számára nemzeti kulturális műemlék. Állapota hanyatlik.
Praktikus tudnivalók: Az oláhpataki Károly-kohó a dobsinai fűrésztelep területén áll, a nyilvánosság számára nem hozzáférhető. A távolból is, idegen területre való belépés nélkül, készíthetünk azonban néhány jó felvételt.
A grófi jégverem Oláhpatakon
A jégvermek, a korabeli hűtők (a híres betléri vadászatokon elejtett hús, zsákmány tárolásához) alacsony, vastaga falú építmények, amelyek a téli időszakban a folyókból és halastavakból összegyűlt jégnek köszönhetően a nyári hónapokban biztosítani tudták a hús számára a szükséges hideg hőmérsékletet. Ez az építmény azonban valójában aligha nevezhető egyszerű jégveremnek. Építészete erősen emlékeztet egy gúla alakú, nagy sziklákból emelt kétszintes egyiptomi építményre. Mindkét oldalról hozzáférhető, oldalsó lépcsők segítségével. A felső boltíves szint a barlangba torkollik, ahol a jeget tárolták. A hatékonyság érdekében az építményt észak felé tájolták. A Betléri kastélyban látható festményen még létszik a négy szfinx alakú szobor, ezeknek időközben nyoma veszett, mire 2004-ben a nyilvánosság is megismerte a grófi hűtőt. A kapu az egyiptomi sírboltok, a masztabák bejáratát idézi.
Praktikus tudnivalók: A jégveremhez 10 perces séta vezet az Andrássyak oláhpataki kastélyától. Balra fordulva, a családi házak közötti járdákon és a vasúti töltésen néhány métert haladva egy vasúti hídra térünk, amelyről rögtön balra kell letérnünk. A hídról már látható lesz a sziklás dombok között megbúvó jégverem. Az emlékhely mellett egy turista -pihenő áll, tájékoztató táblával.
GPS: N48°46’16“ E20°24’32“
A grófi jégverem Oláhpatakon
A jégvermek, a korabeli hűtők (a híres betléri vadászatokon elejtett hús, zsákmány tárolásához) alacsony, vastaga falú építmények, amelyek a téli időszakban a folyókból és halastavakból összegyűlt jégnek köszönhetően a nyári hónapokban biztosítani tudták a hús számára a szükséges hideg hőmérsékletet. Ez az építmény azonban valójában aligha nevezhető egyszerű jégveremnek. Építészete erősen emlékeztet egy gúla alakú, nagy sziklákból emelt kétszintes egyiptomi építményre. Mindkét oldalról hozzáférhető, oldalsó lépcsők segítségével. A felső boltíves szint a barlangba torkollik, ahol a jeget tárolták. A hatékonyság érdekében az építményt észak felé tájolták. A Betléri kastélyban látható festményen még létszik a négy szfinx alakú szobor, ezeknek időközben nyoma veszett, mire 2004-ben a nyilvánosság is megismerte a grófi hűtőt. A kapu az egyiptomi sírboltok, a masztabák bejáratát idézi.
Praktikus tudnivalók: A jégveremhez 10 perces séta vezet az Andrássyak oláhpataki kastélyától. Balra fordulva, a családi házak közötti járdákon és a vasúti töltésen néhány métert haladva egy vasúti hídra térünk, amelyről rögtön balra kell letérnünk. A hídról már látható lesz a sziklás dombok között megbúvó jégverem. Az emlékhely mellett egy turista -pihenő áll, tájékoztató táblával.
GPS: N48°46’16“ E20°24’32“
