A VihorIáti hegyek - Tengerszem
Vihorláti-hegyek
A Vihorláti-hegyek (Vihorlatské vrchy) vulkáni eredetű hegység, amely a Vihorlát-Gutin hegyvidék része, Szlovákia keleti és Ukrajna nyugati részén (Kárpátalja).
Északról a Beszkidek határolják, észak-keleten a Bukovai-hegység, délen és délnyugaton pedig a Kelet-Szlovákiai Dombvidék. Kiterjedése 669,76 km2, területe védett, keleti-kárpáti bükkerdők borítják, bennük helyenként juhar, kőris, szil és hárs. A Vihorlát a legerdősebb hegység Szlovákiában, sértetlen őserdei társulásokkal, túlnyomórészt bükkerdőkkel. A növényvilágon kívül értékes ragadozók is élnek itt – farkas, hiúz, vadmacska és vidra, ritkaság a pillangók előfordulása, ami csak erre a területre jellemző.
Itt található a Vihorlát Természetvédelmi Terület, és a Vihorláti Őserdő, vagyis a Vihorlát, amely 2007-ben felkerült az UNESCO Világörökség Listájára a Kárpáti Ősbükkösök és Németország régi bükkerdői kategóriában. A bejegyzést a több mint 240 éves példányokat is tartalmazó, jó állapotban megőrzött ősbükkösök indokolták.
A legmagasabb csúcs a Vihorlát - 1076 m tszf. A turistál legszívesebben a Tengerszemet, a Kis Tengerszemet, a Szinnai-sziklát és a Krivecet keresik fel, errefelé vezet a legtöbb jelzett turistaösvény és tanösvény is. A jelzett túraútvonalak Remetevasgyár (Remetské Hámre), Szirtes (Strihovce), Józsefhámor (Zemplínske Hámre), Tapolyortovány (Porúbka), Vinna (Vinné), Cirókabéla (Belá nad Cirochou) községekből, illetve a Széles-tó (Zemplínska šírava) üdülőközpontjaiból indul. A Vinnai-tavon a vízisportoknak is lehet hódolni. A vihorláti erdők ideális helyszín erdei gyümölcsök, gombák vagy gyógynövények gyűjtéséhez. A halászok és vadászok szintén megtalálják itt a számításukat.
Szinnai-szikla
A Szinnai-szikla (Sninský kameň) (1 006,0 m tszf.) a Vihorláti –hegyek egyik csúcsa és egyben Szinna (Snina) környékének legszembetűnőbb látványa. Diadalmasan emelkedik a Tengerszem-tó felett, Józsefhámor községtől délkeletre. Noha a szinnai jelzőt viseli, tulajdonképpen a homonnai-járáshoz tartozik, mivel a pásztorhegyi (Valaškovce) katonai járásban fekszik, annak is az északi területén. Az öt ezer méter feletti vihorláti csúcs közül a legalacsonyabb.
A Szinnai-sziklát szívesen keresik fel a turisták. Mindkét részén, vaslétrák segítségével jól megközelíthető a legmagasabb felszíne.
A Nagy Szinnai Sziklán egy egyszerű vaskereszt áll, amelyet a hívők és a szinnai római katolikus plébánia állított 1990-ben, az eredeti fakereszt helyébe. A keresztet Tkáč Alojz püspök szentelte fel. Az eredeti keresztet vandálok tették tönkre még az ötvenes években. Néhány évvel ezután a lengyelek szerették volna megújítani a hagyományát és ők egy tölgyfakeresztet állítottak.
A Szinnai-szikla a Vihorláti Természetvédelmi Terület részre, felsőbb részei, beleértve a két, feltűnő formájú szikla-alakzatot, természetvédelmi műemlékek, tudományos, kulturális és társadalmi jelentősége miatt. A hegy a Vihorláti Őserdők része, amelyet röviden csak Vihorlátnak is neveznek.
A Szinnai-szikla tetejéről jó idő esetén gyönyörű kilátás nyílik Szinna városára és környékére, a Vihorláti-hegyek fő-és oldalsó nyergére, a Poloninek szlovák részére, a Bukovai hegyekre, melyek legmagasabb csúcsa a Kremenec, a lengyel Poloninekre – a Bieszczadyra, ahol a Tarnica a legmagasabb, a Szalánci-hegységre, amelyeknek a legmagasabb csúcsa a Simonka és a szélesen elnyúló Kelet-Szlovákiai Alföldre. A Bukovai-hegység felé tekintve megpillanthatjuk a Starina-i víztározó egy részét is.
Az ún. Kis Szinnai-szikla keleti tetejéről a kilátás a Tengerszemre nyílik, a Popricsni nyergét az ukrán határon, az ukrán Poloninek, és annak hegycsúcsai, a Ljutanská Holica, a Polonina Runa és a Polonina Borzsava, amelynek a Stoj a legmagasabb pontja.
Megfelelő feltételek mellett légvonalban akár a 145 km-es távolságban fekvő Magas-Tátrát és az Alacsony-Tátra egyik csúcsát, a Király-hegyet is megpillanthatjuk.
A Szinnai-szikla gyakori turistacélpont, ráadásul számos további turista-útvonal kereszteződése Józsefhámor, Szinna vagy a hegygerinc felől. A Tri table nyergen át eljuthatunk a Tengerszemhez és Remetevasgyárba, kelet felé pedig a Nežabec és Tibaváralja (Podhoroď) község felé. A Tengerszem felől tanösvény is vezet idáig.
Tengerszem
A Tengerszem (Morské oko), vagy régebbi nevén a Nagy Vihorláti-tó, a Vihorláti-hegyvidék legnagyobb tava és a harmadik legnagyobb természetes tó Szlovákiában, a magas-tátrai Csorba-tó és Nagy Hincó-tó után. Az egyik legszebb tájegység az országban, amely megőrizte romantikus hangulatát és természetes báját.
A Tengerszem abban az időben keletkezett, amikor a Vihorlátban lecsengett a vulkáni tevékenység. A Motrogon és a Jedlinka keleti lejtőjének hatalmas erejű megcsuszamlása elzárta az Okna patakot és az így kialakult gát mögött egy természetes tó jött létre. A Tengerszem több szempontból is kivételes: erre utal eredete, fekvése, fizikális, kémiai és biológiai rendszere. A Szinnai-szikla tövében fekszik, Remetevasgyár község kataszteri területén, 618 m t.sz.f. magasságban. A tó mai alakját a XIX. század nyolcvanas éveiben nyerte el, amikor egy mesterséges falat emeltek köré. A korábbi 7 hektáros vízfelületből a vízszint 5 méterrel való emelkedése mellett így lett 13,8 ha felület. A tó maximális hossza 750 m, szélessége 312 m. A tó mélysége 25,1 m. A Vihorlát Természetvédelmi Területen fekszik.
A Tengerszemtől nem messze, nyugatra, 727 m tszf. magasságban fekszik a Vihorlát-hegyvidék második fennmaradt tava – a Kis Tengerszem, vagy ahogy korábban hívták, a Kis Vihorláti-tó.
A tengerszemek a szlovákiai természet rendkívül érdekes jelenségei. A természeti értékek és szépségek védelme érdekében a tavat és a környező erdőket állami természetvédelmi területté nyilvánították, jelenleg pedig nemzeti természetvédelmi terület, 108,48 ha összterülettel, ahol a legmagasabb, az 5. fokozatú védelem van érvényben. A fürdés és csónakázás tilos.
Chata Morské oko - menedékház: Az épületben van büfé, nyitva tartása szezonális. Szállás lehetőség is van itt, a férőhelyek száma 32.
Telefonos foglalás és tájékoztatás csak munkaidőben 7:00 és 15:00 óra között. Az árak különfélék, az időszak és a kihasználtság függvényében.
Az útvonal leírása
Parkolásra az élelmiszerbolt előtt vagy a környékén van lehetőség. A kék kerékpárút az élelmiszerbolt jobb oldalán vezet a Tengerszem felé.
Tartson jobbra a kék jelzés mentén. Az útvonal enyhén emelkedik.
A T-kereszteződésen a Potašňa táblánál forduljon jobbra. 1 km után az Y-elágazásnál tartson balra!
Egy rétre érkezik, turistajelzés mellett. Haladjon tovább a faházikó mellett, ahol rossz idő esetén elbújhat a szél és az eső előtt.
A Bejla kopec (Bejla domb) jelzésnél áthalad a zöld turistajelzésen. Hosszú lejtő. Haladjon egyenesen a kék C-n.
T-kereszteződésre érkezik egy vassorompónál, közvetlenül a Tengerszem alatt. Forduljon jobbra, át a sorompón a Tengerszem felé.
A Tengerszem egy gyönyörű erdei tó. Maradjon a betonozott úton, a kék turistajelzés mentén.
A tó körül haladva a táblák szerint eljut a lenti büféhez (Tengerszem menedékház), ahol bizonyára érdemes megállni egy kis pihenőre.
A büfétől menjen vissza felfelé és haladjon tovább az erdőbe a kék turistajelzésen. Ez a rövid szakasz az edzett kerékpárosoknak is kihívást jelent. Szerencsére nem hosszú, nemsokára csatlakozik az útra. Innen folyamatos lejtésben eléri a kiindulási pontot vagy folytathatja tovább a Szinnai-szikla felé a turistajelzés mentén.
Ha a kék jelzést választotta, egy tisztáshoz ér, ismeretterjesztő táblákkal. Innen jobb, ha 30 percet gyalogolunk a Szinnai-sziklához, a bringákat pedig lezárjuk vagy toljuk.
A piros jelzés egészen az egyik szikláig vezet. Gond nélkül megmászhatjuk egy létra segítségével. Csúcsáról csodás látvány nyílik az egész Vihorlátra és a Tengerszemre.
A Szinnai-szikláról visszafordul a kék jelzésű kereszteződésen a kék kerékpár-útvonalra. Dombról lefelé gyorsan fogynak a kilométerek.
Lefelé áthalad néhány turistajelzésen. Figyeljen jól a kék C-jelölésre, amely egészen a faluba vezet, a kiindulási ponthoz. Lefelé elhalad a Richárd forrás mellett, ahol feltöltheti vízkészletét.