A zempléni vár (Hrad Zemplín)

A megyei vár romjai egy régebbi, zempléni várhegy kiterjedt lapos tetején láthatók (121 m tszf.) A domb széleit 5 méter magas gátak vonják körbe, ezek mögött húzódnak az eredetileg kelta-dák, később szláv vár földből emelt várfalai. A XI. századtól megyeszékhely, vár. A XII. században román templomot építettek benne és a XIII. században a megyei egyházi közigazgatási központtá is vált. Több tulajdonos váltotta itt egymást (Petenye fia, Péter, a Drugethek, a Perényiek). A Habsburg-ellenes felkelések idején többször kiégett és a XVIII. század elejétől már elhagyatottá vált. 1754-től a megyei elöljárók székhelye volt, afféle "megyeháza".