Volt egyszer egy laboratórium , ahol a kíváncsi tudósok különleges elixír kevertek ki. Kellett hozzá egy kis régészet, amit fotográfiával aprítottak, adtak hozzá építészetet, az adrenalint a sporttal vegyítették és mindezt nagy várakozással 360 fokra hevítették. Így jött létre az URBEX – Urban exploration. A valaha ismert felfedezése egy megváltozott arc mögött. Egyszóval, katakombák, régi használaton kívüli épületek, szennyvízcsatornák, kiiktatott gyárak, tetők, romtemplomok, kihalt kórházak, alagutak vagy hidak. Sokan lelkesednek a régi gépek vagy technológiák maradványai iránt. Csodálják azt, ami már korábban tökéletesen működött és ma, az idő vagy más hibájából, halott. Hogy miért? Éppen ez az Ex – urbexesek kedvenc kérdése. Miközben szinte mindegyikük fényképész, operatőr, vágó és producer. És egyúttal profik a lelépésben és a sprintben, főleg, ha rajtakapják őket. Gyere te is, keress érdekes külső és belső tereket elhagyatott épületekben. Juss be a hozzáférhetetlen helyekre és posztolj a neten. A valódi Ex- Urbexes azonban betartja a tisztesség szabályát. „Csak a fotót vidd magaddal, csak a lábnyomod hagyd maga után.” A meglátogatott épületekből tilos bármit is elvinni, vagy megrongálni. Inkább mutass rá rejtett értékükre, rögzítsd őket az időben és kezdeményezd a felújításukat. Indulásképp adunk egy listát arról, hol kezdheted. Csak hogy edzésben maradj.
1. Urbex Hunter fotója
Etelka Huta
A világ halad előre. Már a fényképek sem a régiek. Hogy te a múltat sírod vissza?
Nem gond, csak a mobil készít másféle képeket, int egy Flexaret annakidején.
És ha már a nosztalgiánál tartunk, nagyon sok olyan régi és érdekes helyszín létezik, ahol egy lélek sem jár. Néhány éve még értéket teremtettek és emberi sorsokat formáltak. Ma, az idő vasfoga és idegen sorsok felelőtlen alakítói miatt elvesztették lényegüket. De megőrizték a titokzatosságot és az izgalmat. A rendhagyó, elhagyott, romos és düledező régi épületek megérdemlik a figyelmet. Elhanyagolva, tönkremenve, benőve bokrokkal vagy beszórva szeméttel, mágnesként vonzzák a látogatókat. A felszerelésedben legyen mobil, elemlámpa, megfelelő cipő és türelem. A végeredmény a felejthetetlen emlékek és az Insta-fotók. Légy te is az urbex-helyek vadásza. Ha nem félsz, a bakancslistádon az Etelka lehet az első.
Ez a régi magaskohó a legszebben fennmaradt huta Szlovákiában. 11 méter magas és 1907-ig olvasztottak benne vasat. Gömör vasszíve és Andrássy Manó gróf élő emlékhelye a 19. század második felében olyannyira virágkorát élte, hogy fél Gömört eltartotta. Ma már csak részben maradt meg a huta épülete és a magaskohó. Állapota tovább romlik, ezért jobb, ha sietsz, hogy lásd az eredeti formáit. A közeljövőben ugyanis bizonyára megváltozik: vagy teljesen beomlik vagy megmenti egy lelkes csoport.
2. Keresd az elveszett hutát
Stefán Huta
Még mindig kíváncsi vagy, szeretnél bemenni? Szóval szereted a kalandot. Akkor az Urbexet is szeretni fogod, főleg azt a halotti csendet, a titokzatos hangokat és a páratlan hangulatot. Ilyet kínál a következő urbex célpontunk, ezúttal a Szepességben. Keresd meg az elveszett hutát és kapd el a pillanatot. Menj el Kluknóra, a Stefán Huta (Štefanská Huta) városrészbe, ahol a múlt századokban (18-19. sz.) felépült Európa első gyára, ahol a réz, ezüst és higany elektrolízisét végezték. A gyár a hámor mellett épült, ahol az egész környékről származó ércet dolgozták fel. Czáky Ferenc
A mai napig fennmaradt az irodaépület és maga a gyár is, valaha egy felvonón lehetett ide eljutni. Állapotuk siralmas, közvetlenül a pusztulás előtt állnak. Csenj el egy kis történelmet, de csak a szemeddel és a fényképezőgépeddel. A köveket hagyd ott. És ne hagyd ki az 1832-ben épült fahidat, amely szintén a gyártelep része volt. Szépségét és funkcionalitását hiánytalanul megőrizte, ár csak egy kezelésre van szüksége és sok lábra, ami áthalad rajta.
3. Át a sötét alagúton
Nagyszabosi alagút
Hallod már a hangot, mialatt az elhagyott épületeket kutatod? Kellemes érzés vagy ijesztő? Talán megriasztott egy egér vagy egy denevér? Ők bizony szeretik ezt a hangulatot: sötét, nedves, hideg … Az adrenalindús élmény egészen különleges, mert a 2400 méter hosszú nagyszabosi régi vasúti alagútban sose tudhatod, mivel találkozol. Sötét van, a talaj száraz. Semmit sem látni, mintha a Föld közepe felé haladnánk, ahová emberi láb csak egyszer lépett, amikor az alagutat építették. Egy óra elteltével az időérzékünket és helyérzékünket is elveszítjük.
A nagyszabosi alagutat a Tunel pod Homolka név alatt is ismerik. 1941-ben kezdték építeni, amikor a második világháború alatt megváltoztak Szlovákia határai. A vasúti alagútnak kellett volna összekötnie három gömöri területet, amelyeket az őj határok elvágtak a világtól. 1944-re sikerül elérni a szakasz túlsó végét, de mivel egy évvel később a háború véget ért, az alagutat sosem használták, semmi nem indokolta a pálya beüzemelését. Nos, kipróbálod? Talán nagyobb kedvet kapsz, ha elmondjuk, hogy az alagút egyik oldalán egy mesét is találsz majd. Hiszen Nagyszabos a szülőfaluja a legnagyobb szlovák mesemondónak, Pavol Dobsinskynak.
A nagyszabosi alagút a térképen
4. Fedezd fel Szlovákiában a kis Budapestet
A Dernői Vasgyár
Úgy tűnik, hogy a kelet-szlovákiai urbex kutatás csak a bányászattal és a kohászattal függ össze. Remélhetőleg ez a sors azért sosem éri utol a kassai vasművet . Akkor aztán valószínűleg egész Kassa egy urbex területté válna. De ilyesmire ne is gondoljunk! Nézzük meg inkább a kis budapesti urbexet. Ehhez a régió legszélére, a délkeleti részébe kell utaznod . Sok-sok évvel ezelőtt itt is felfedezték a bányászatot. Ki tud megélni? Ki tud jobban megélni? Kemény, de igazságos harc a természettel és igazságtalan harc a pénzpiaccal.
Dernőn több száz éves hagyománya van a bányászatnak, főként a jelentős vasérc-lelőhelyeknek köszönhetően. A Szontágh család a 17. század derekán termelt vasat, a 18. század elején pedig az Andrássyak vásárolták meg a területet. Az eredeti hámor helyén vasművet építettek, amely állítólag az egész Magyar Királyságban a legproduktívabb volt. Nem csoda, hogy Angiából, Németországból, Csehországból és Ausztriából is érkeztek a megrendelések. Legemlékezetesebbek lettek a dunai móló vaskorlátai és a nagyvárosok kandeláberei. A leghíresebb mű, amelynek itt készültek az elemei, kétségtelenül a Pestet Budával összekötő Lánchíd. A kiváló minőségű előállítást és a gömöri kohászok munkáját maga I. Ferenc József is nagyra értékelte, elismerése jeléül Dernőt Kispestnek nevezte.
Ennek ellenére a híres vasgyár egyre csak hanyatlott, a 20. század elején bezárták. A Dénes-táróban még a 20. század ötvenes éveig folyt a bányászat. Ismerd meg ezt a helyet, ahol leginkább a génius loci – a hely szelleme meradt fenn. Láthatóak még az alapok és természetesen a vidék is hordozza a kitermelés nyomait. Egy kis fantáziával szép emlékként raktározhatjuk el ezt a helyszínt.
5. Kastély a vadon mélyén
Eszkárosi kastély
Ha valakit rabul ejtett az urbex, akkor nincs előtte zárt ajtó, ha valahová be szeretne jutni. A magyar-szlovák határon fekvő Eszkároson már nem kell a kapukat döngetni. Azt már örökre felnyitotta az idő és a felelősök érdektelensége, felelőtlen hozzáállása. A 19. század végén épült bájos kúria valaha a nemesi Fekete-család székhelye volt . Jakab Árpád tervei alapján készült, aki számos más épületet is megalkotott Kassán, többek között a jól ismert Jakab-palotát.
Az Eszkárosi kastély a falu közepén áll és a múlt század kilencvenes éveiig rendeltetésszerűen működött. Érteltlenül kell látnunk a fokozatos hanyatlását. Amikor a tető is megadta magát, elkezdődött a harc az idővel. Akik meg szeretnék menteni a kúriát, azok vesztésre állnak, és még lezárulnak a tulajdonlási viták, addigra csak a romok maradnak. A fényképezőgépes kutatók számára ez nemcsak egy lehetőség, hanem szinte már feladat. A kastély falait teljesen benőtte a növényzet, alig lehet elérni a belsejét. És nem Csipkerózsika vér odabent ránk, hanem a ami kor képe, a valamikori kúria falainak téglájába, köveibe átkozva,
Az eszkérosi kastély a térképen
6. Fürödj meg a történelemben
Szobránci fürdő
A szlovákiai Karlovy Varyról szóló legrégebbi emlék 1336-ból származik. Természetesen a krónikák nem így utalnak a fürdőre, hanem zempléni sós gyógykutakat említenek. Más feljegyzésekben a szegények és a reumatikus megbetegedések gyógyításáról olvashatunk. 1800 körül 42 vendégszoba volt itt, bőrbetegségeket is kezeltek. Akkora volt az érdeklődés, hogy a környező falvak lakóinál is megszálltak a vendégek. Sajnos az első világháború alatt a fürdő tönkrement és Sztáray gróf egy részvénytársaságnak adta el. Az új tulajdonos részben felújította a fürdőt, de a második világháború után teljesen szétlopták. Csak 1960-ban újult meg a fürdő működése, a helyi nemzeti bizottság jóvoltából. A dicső múlt és az értékes ásványvíz sem volt elegendő ahhoz, hogy a fürdő fennmaradhasson, 2004-ben végleg megszűnik. Hogy az örökre így marad-e, arról éppen ezekben a hónapokban folynak a tárgyalások. Amíg ez kiderül, addig fürödj meg a régmúlt és a közelmúlt történelmében, örökítsd meg azt, ami néhány év múlva bizonyára nem fog ugyanígy létezni. Ha pedig egy forrást veszel észre, legalább a kezed mosd meg a vizében, még sokáig érezni fogod a kén jellegzetes illatát.
