1. Lépd at a határt
Közvetlen vasúti vonal
Márai Sándor egyik álma volt, hogy Kassa és Budapest között gyorsan tudjon közlekedni. Ma valóra váltjuk ezt az álmát és Önök is velünk tartanak. És az íróval. Ma ugyanis Kassát és Budapestet egy kiváló közlekedési vonal, a vasút köti össze, több megállóval, kétóránkénti indulással. Lépje át annak a két országnak a határát, amelyeket Márai személye is összeköt. Lépjen be az író világába és ismerje meg őt személyesen is. Kassa híres szülöttét, Márai Sándor írót, humanistát és mindennemű totalitárius rendszer ellenzőjét a kommunisták indexre tették, és őket éppen úgy gyűlölte, mint a fasisztákat. Azt kívánta, hogy egyetlen könyve se jelenjen meg Magyarországon, amíg az utolsó szovjet katona el nem hagyja az országot. Ezt már nem élhette meg. A világpolgár és lelkes lokálpatrióta 1989-ben, önkéntes száműzetésében San Diegóban önkezével vetett véget életének. Hamvait a Csendes óceánba szórták.
Vonatjáratok és jegyek itt találhatók.
2. Meglepni a híres írót a nappalijában
Márai Sándor Emlékház Kassán, a Szlovák Nemzeti Múzeum Kiállítása
Micsoda megtiszteltetés! Beléphetünk a nappalijába és olvashatjuk az írásait! A Márai Sándor Emlékkiálítás méltó emléket állít az író életének és munkásságának. A kiállítás elsősorban az életét mutatja be. És közben maga az író kalauzol bennünket, az életét és műveit jellemző, időrendi sorrendbe állított tematikus idézetekkel. A szövegeket fényképek, portrék, dokumentumok és könyvek egészítik ki. Az itt látható bútorok eredetiek. A kiállítás részét képezi Lola, az író feleségének bemutatása is, aki több mint hatvan éven át állt férje mellett, ő volt műveinek első olvasója és egész életében támogatta. Lola családjától származik az 1838-as női szekreter. Az író öccsét, Radványi Gézát is megemlíti a kiállítás: értékes hangfelvételről hallgathatjuk meg, hogyan mesél Kassáról, családi házukról, az iskoláról, és filmjeiből is láthatunk részleteket. A technika segítségével megnézhetjük a korabeli Kassát is, az író családtagjait, hallhatjuk Márai, Lola és Radványi Géza hangját.
3. Beszélgetni Márai Sándorral a téren
Egy Márai-szobor, ahol akár beszélgethetünk is
Hol másutt lehetne erre lehetőségünk, hogy a szó mesterével beszélgessünk, ha nem Kassán? Márai Sándor szinte hívogat egy találkozóra, nem messze a Mészáros utcai háztól, ahol felnőtt és ahol ma az emlékszobája lett kialakítva. Erről a házról is a Kassai őrjárat című könyvében, mi pedig ma leülhetünk mellé és elképzelhetjük, milyen odaadó szeretettel és büszkeséggel emlegeti szülővárosát. Márai Sándor elgondolkozva ül itt egy karosszékben, lába keresztben, karját a térdére támasztja. Egyenesen a szemébe tekint annak, aki helyet foglal vele szemben. Egész életében érdeklődéssel szemlélte az emberek, Európa és a világ sorsát. Végtelen párbeszédet folytatott nemcsak környezetével, hanem saját magával is. „A szemben álló üres szék egy ajánlat arra, hogy leüljünk, kérdezzünk és keressük a válaszokat,” magyarázza a szoborpályázat nyertes alkotója, a besztercebányai Szobrászművészeti Akadémia vezetője, Gáspár Péter.
4. Megcsodálni az egyedülálló utcaképet
A kassai korzó: A Fő utca hangulata
Öltözzünk fel szépen és induljunk egy sétára, Márai Sándor képzeletbeli kíséretében, figyeljük meg, milyen volt régen az élet a Fő utcán. A 19. és 20. század fordulóján beálló gazdasági és társadalmi változások Kassát is megváltoztatják. A város fokozatos egy korszerű várossá alakul, a konflisokat autók váltják fel, megjelennek a villamosok, felgyorsul az élet. Mozik, színházak, vendéglők és kávézók nyílnak sorra, társasági szórakozást kínálva a helybelieknek és az ideérkező látogatóknak is. A felnövekvő fiatal nemzedék, amely még nem járhatott vendéglőbe, szintén kereste annak a módját, hogyan vegyen részt a városi lüktető szervezettségében. A Szent Erzsébet -dómtól az Andrássy-palotáig húzódó terület fontos találkozási és ismerkedési pontot jelentett (nemcsak) a fiatalok számára, korzónak nevezték. A Fő utcai séták lassú tempóban zajlottak, a korzózók látni szerettek volna másokat és főként magukat láttatni. Egy különleges alkalom volt ez az új barátságok megkötésére és a már meglévő kapcsolatok ápolására. Ismerősök találkoztak itt vagy ismeretségek születtek, kis csoportokban mindenfélét megbeszéltek. Az évek során a korzón egy sajátos rendszer alakult ki. A sétálóutca keleti részén a kassai elit találkozott, ami valószínűleg annak tudható be, hogy itt voltak az elegáns éttermek, a Royal (a mai Slávia), az Andrássy-kávéház vagy a Lőcsei-ház, ahol a séta végeztével be lehetett ülni. A katonák, piaci árusok és a copfos cselédlányok inkább a nyugati oldalon sétáltak. A kisebb csoportok vagy fiatal párok, akik inkább kettesben szerettek volna maradni, lassan az óváros kevésbé frekventált utcáira vonultak el. A séták este nyolc körül értek véget, amikor a fiatalok hazatértek. Másnap folytatódhatott az elkezdett beszélgetés. A korzók olyan fontossá váltak a város életében, hogy aki nem volt kint a korzón, az mintha nem is létezett volna. Márai Sándor is leírta a korzót az Egy polgár vallomásai c. regényében:
„A hosszú Fő utca /…/egyik oldalán sétáltak az urak, másik oldalán a cselédek, bakák is a társadalom szerényebb tagjai. Az „úri korzó” közönsége gondosan vigyázott, hogy csak végszükségben haladjon végig az utca proletárfelén /…/ a cselédek maguk is ügyeltek, hogy át ne tévedjenek a túlsó „úri” oldalra”. A háború után azonban egészen megváltoztak az arányok- A császári és királyi monarchia társadalmi hagyományain alapuló első köztársaság ideje végképp lejárt. Természetesen az emberek továbbra is szerettek volna találkozni, a korzó ezután is létezett, de már nem voltak érvényben a régi íratlan szabályok. A híres kassai korzó a szocializmus alatt szűnt meg, ezt hozta magával többek között a régi kassaiak házainak elkobzása, a városból való távozásuk és az átfogó társadalmi változások.
5. Helytállni sörivásban a legrégebbi falak között
Az első sör Magyarországról visszatérve (Hostinec Söröző 1542-től napjainkig)
Nincs a városban mégy egy olyan ház, amely olyan sokat tudna mesélni a magyar nép történelméről, mint a Lőcsei-ház. Itt találkoztak a lőcsei kereskedők, a városba érkező látogatók, itt volt az első kassai postahivatal székhelye, az első kassai nyomda és egy jelentős sörfőzde is. Kassa 1558-ban kapcsolódott be az első rendszeres magyarországi postaszolgálatba. Sörözés közben derül fény a legtöbb dologra, nem gondolják? A Lőcsei-ház falai számos titkot és jelentős eseményt rögzíthettek. Az épület ugyanis a 15. század nyolcvanas éveiben épült. A Lőcsei-ház arról is ismert, hogy itt működik a legrégebbi fogadó egész Szlovákiában. Világviszonylatban is a legrégebbi vendéglátó-egységek közé tartozik. Ma a Hostinec sörfőzdét találjuk itt, modern, de a gótikához is kötődő kivitelezéssel. A felújított étterem legfőbb pontja az 5 hektoliteres, három edényből álló rézüst. A Lőcsei-házat több alkalommal is átalakították, erről tanúskodnak a reneszánsz udvari árkádok. Ha érdekesnek találta a Lőcsei-ház történetét, akkor semmiképpen ne hagyja ki a Hostinec fogadót, ahol a kiváló minőségű aranyló nedű kortyolása közben a kiállított paneleken számos információt megtudhat a Lőcsei-ház történetéről, sok-sok fényképpel kiegészítve.
6. Piknik a legidősebb szálló tövében
Séták és kedvenc helyek Bankó
A romantikus legendákkal és csodákkal övezett Bankó Szálló környezetében piknikezni kihagyhatatlan élmény. A Bankónak a gyönyörű Lujza adta kivételes jellegét. A Bankó Szálló Szlovákiában a legrégebbi, folyamatosan fennálló szálloda, 1869 óta töretlenül nyújtja szállásadói és éttermi szolgáltatásait. Lujza Kraft Alajos katonai tisztviselő leánya volt és a városi főjegyző és polgármester-helyettes Éder Gyula felesége. Kraft Alajos, mint a Bankói Városszépítő Egylet aktív tagja 1889-ben egy magán-nyári lakot építtetett a Bankón, amelyet Lujza Villának nevezett el. A villa egészen 1993-ig a szálloda mellett állt, ekkor lebontották és a helyén épült fel a mai szálloda wellness-részlege. Kraft és Éder urak a szálloda alatti lejtőn feltörő vízből kialakított forrásnak a Lujza nevet adták, viselőjének szépségétől inspirálódva. Mivel a bányatevékenység miatt a forrás kiapadt és a villát is lebontották, a szép Lujza szellemisége a mai étterem elnevezésében őrizte meg folytonosságát. A környékről szóló régi legenda szerint a szálló és a domb a Bankó nevű vándorról kapta a nevét, akinek 1630-ban az itt fakadó ásványvíz visszaadta a látását. A forrás közelében fekvő hely keresett zarándokhely lett, ahol 1765-ben felépítették a Szent Kereszt kápolnát.
7. Kelj át a folyón és úszd meg szárazon
A Hernád-part (egykor meder, ma a Stefánik utca)
Ha Márai Sándor megtehette volna, bizonyára visszaadja Kassának a régi fényét és a vizet visszahozza a Malom-árokba. Ma úgy járhatunk a folyó medrében, hogy a lábunk nem ér a vízbe. Sétáljon végig a mai Malom-árkon, amelynek hossza 5,5 km. A Malom-árok ipari műemlék, a legrégebbi földműtárgy a városban, megközelítőleg a 15. században keletkezett. Egy mesterségesen kialakított vízfolyásról lehetett szó, amely a Hernád folyó ága volt vagy a Hernád egyik kanyarulatának szabályozásáról. Nevét a valamikori vízimalomról kapta. A legrégebbi rajzot, amelyen a Malom-árok is szerepel, Enea Caprara császári generális részére készítette egy ismeretlen francia mérnök Kassa ostromának idején, 1685 tájékán. A Malom-árok a városfalak mögött folyt el. Malmokat építettek rajta, ahol nem feltétlenül csak lisztet őröltek. A víz erejét másképp is hasznosíthatták: a 19. században vízturbinákat is építettek. 1900-ban az árkon keresztül 15 híd vezetett. 1968-ban azonban kiszivattyúzták a vizet a mai Stefánik utcáról és helyébe egy négysávos autóút került, így a víz eltűnt a városközpontból. Kassa ezzel elveszítette a Malom-árok egyik legszebb, legbájosabb részét, amelyet a Kassai Velencének is szoktak nevezni. A 20. század nyolcvanas éveiben részben felújították.
