1. Lépd at a határt
Autós bevezető
A Bebek-uradalmakat elhagyva, akiknek 1566 el kellett hagyniuk Felső Magyarországot, gyors tempóban eljuthatunk az Andrássyak 400-éves uralmához A történelmi határ átlépését autópályás összeköttetés teszi lehetővé Budapesttől egészen Kassáig. Az arisztokrata történelem közvetlen közelében parkolásra is van lehetőség. 1578-ban I. Andrássy Pétert helyezték Krasznahorkára, ezzel kezdődött a nemzetség uralma Gömörben. Az út éppen úgy ágazik el, ahogy a 17. század végén kétfelé szakadt a családi vagyon és létrejött a két „elágazás” – az idősebb betléri vonal és a fiatalabb monoki ág, amely a Krasznahorkai várhoz kötődik. Távoli és mégis közeli szépségek, amelyek már az autópályán haladva is megcsodálhatók.
2. Bele(e)sni a legmagasabb mesterséges vízesésbe
Betlér
A Betléri kastély és a hozzá tartozó park világviszonylatban is egyedülálló látnivalót rejt. Ez a Nagy Római Vízesés. A nemzeti kulturális műemléket ma ismét teljes szépségében megcsodálhatjuk. A római vízesést Andrássy Leó gróf építette a 19. század elején. A tervek Josef Bergmann munkái, aki a betléri parkot ellátó különleges vízvezeték-rendszet részeként álmodta meg. A park mocsaras talajon fekszik és már az Andrássyak idejében is egy jól átgondolt halastó-rendszer kialakításával, árkokkal és vízelvezető csatornákkal oldották meg a vizesedést. Maga a Római vízesés 1823-ban épült. Egy romos római akvadukt jellegét öltötte magára. Különlegessége abban rejlik, hogy ez volt a mai Szlovákia területén az első romantikus építmény a 19. század elején, amikor a romantika nálunk még csak éppen megjelent. Egyúttal a klasszikus építészet elemeit is tartalmazza, mivel egy antik akvadukt formáját idézi. Az építmény az egyedi kinézetén kívül a legmagasabb mesterséges vízesés Szlovákiában. Magassága kilenc méter. 1909-ben a vízesés alatti medencét egy magas ketreccé alakították át. Ez lett a grotta. Az első világháború előtt jegesmedvék laktak itt. Az Andrássyak ugyanis a világon elsőként tenyésztettek jegesmedvéket. A parkban ritka, egzotikus fafajták és méltóságteljes hazai tölgyek és fenyők nőnek. Itt nő Közép-Európa legnagyobb magnóliája.
3. Bet(l)érni egy kávéra az Andrássyakhoz
Spanga kávézó, a Betléri múzeumra néző kilátással
Látva az arisztokraták porcelánját, a kávéscsészéket és tányérokat a világ minden tájáról a látogató is joggal kap kedvet hozzá, hogy úgy fogyassza el kávéját, ahogy azt valaha tették az előkelő társaságok. Ilyen meghívás egyszer jön el az életben. Képzeljük hát magunkat az igazi arisztokraták korába, ahol a császárok, királyok és nemesek terített asztalainak díszei voltak a fehér aranyból, kizárólag megrendelésre gyártott, porcelán nyelű étkészletek. Ennek a képnek a hátterébe már csupán egy kastély és egy park hiányzik, lehetőleg szökőkúttal, igaz? Semmi gond, tessék befáradni! A Spanga kávézó, amely az Andrássyak udvari törpéjéről kapta a nevét, éppen az a hely, ahol újraéled az Andrássyak kora. Nosztalgia és szentimentalizmus keveredik ezen a helyen, ahol nem mellesleg a környék legjobb kávéját főzik. Elfogyasztani leginkább a teraszon ajánljuk, onnan gyönyörű kilátás nyílik a kastélyra.
4. Emléket állítani az örök szerelemnek
Az Andrássy-család mauzóleuma – Franciska és Dénes Krasznahorkaváralján
Ez a környezet a szerelemért kiált! Egy olyan romantikus történetért, amely a polgári származású Franciskáról és Dénes grófról, Magyarország egyik leggazdagabb családjának sarjáról szól és amely ma is él, máig megható. Dénes és Franciska szerelme jól illeszkedik a romantika korához. Andrássy Dénes gróf a vár alatt egy lenyűgöző szépségű mauzóleumot emelt imádott feleségének, 36 évig tartó házasságukat követően. A krasznahorkai ágból származó Dénes és Franciska sokat tett azért, hogy az Andrássyakat a helybeliek nagy jótevőkként tartották számon. A házaspár a vagyona jelentős részét jótékony célokra adományozta. Gyermekük nem született, talán ezért sem esett nehezükre nagyobb összegektől is megválni és a jótékonyságuk sem tűnt holmi úri passziónak, hanem tervezett, rendszerszintű feladatnak, munkának. Könyvtárakat, árvaházakat, kórházakat, iskolákat, gimnáziumokat alapítottak, támogattak valamennyi helyi egyházat, Rozsnyón létrehozták a bányászati múzeumot és örökre bevésték nevüket a városfejlesztés történetébe, hiszen számos kiváló minőségű és elegáns házat is építettek. Amíg Dénes a Krasznahorkai várat javította, ahol már az édesapja elkezdte a családtörténeti múzeum kialakítását, addig Franciska szociális projektekben vett részt, főként Rozsnyón. Felesége halála után, 1902-ben a magára maradt Dénes neki állított örök emléket, az ő kultuszát építette. Dénes élete Franciska halála után is érdekes: mauzóleumot épít számára, nagyszabású temetést rendez, Rozsnyón és Bécsben is szobrot állíttat, árvaházat neveznek el róla. Dénes a várban egy kegyeleti múzeumot is létrehoz Franciska emlékére, felépítteti a bányászati múzeumot, amely a felesége nevét viseli, létrehozza az Andrássy Franciska Alapítványt, elkészül Franciska obeliszkje, és így tovább, az örök szerelemért.
5. Ne oldj kereket, állj be molnárnak a „vasgrófhoz“
A kiskovácsvágási vízimalom
Forognak a kerekek…. A kisebbek, csakúgy mint a nagyok felforgatták a technológiákat, mint például a „vasgróf” vízimalmában, ahová ezúttal önök is beállhatnak molnárnak. Tartsanak velünk egy érdekes helyszínre, a vízimalomba, amely eredetileg a krasznahorkai Andrássyak tulajdonában állt. Megtekinthetjük az eredeti berendezéseket és megtanuljuk, hogy őrölték régen a lisztet. Ezen a helyen a gömöri molnár-hagyományokat ismerhetjük meg és hogy hogyan használták elődeink a környezetbarát vízenergiát. A kiskovácsvágási vízimalomban, amely valaha a krasznahorkai Andrássy-családé volt, eredeti műszaki berendezéseket és az őrlés folyamatát segítő gépeket láthatunk. Az épület négyszintes, fennmaradtak benne az eredeti gépi berendezések, a vízkerék és annak bevezető facsatornája. A tárlatvezetésen az is kiderül, hogy az eredeti berendezéssel hogyan őrölték a lisztet és meghallgathatjuk az utolsó itt élő és dolgozó molnár és családjának történetét. A kiállításon ezenkívül gömöri népművészeti használati tárgyak is megtekinthetők, mint pl. agyagkerámiák, fazekas tárgyak, fonott termékek, hímzett anyagok. A tárlat megtekintése után szeretettel várnak mindenkit a teraszon, egy kis pihenőre és frissítőre.
6. Tánc a lánccal egy elhagyatott épületben
Urbex Dernőn: találja meg azt a gyárat, ahol a budapesti Lánchíd elemei készültek
Ha nincs Dernő, nem lenne Lánchíd sem! A múltban ugyanis Dernő egy bányászfalu volt, ahol a vasat dolgozták fel. Dernő történetében a vasgyártásnak fontos szerepe van. Régen ez a hely fontos ipari központ volt, itt dolgozták fel a széles környékből érkező vasércet. Dernő a 19. század elején az egész Magyarország szemében példaértékű vasmű volt. Éppen itt öntötték a Pestet Budával összekötő Lánchíd elemeit. A dernői vasgyár azonban már több mint száz éve nem üzemel és a régi dicsőséggel együtt a helyiségek is lassan a ködbe vesznek. 1730-ban a községben négy kemence és négy hámor működött, az Andrássyak tulajdonában álltak. Később épült meg a magaskohó és a fúvó. A vasgyár egyre bővült. 1825-ben Dernőn a korhoz képest egy nagyon modern gyárat hoztak létre. John Paget angol gépész, aki egész Magyarországot bejárta, a dernői vasgyárba is ellátogatott. A felszerelését látva döbbenetének adott hangot. Andrássy gróf nagy munkát fektetett a vasmű fejlesztésébe. Ő maga is több külföldi tanulmányúton vett részt. Saját munkásait, technikusait is külföldön taníttatta. Két hámori munkást saját költségén küldte ki Németországba két évre, hogy elsajátítsák a szakmát. A dernői termékek iránt nagy volt a kereslet Pesten, Kassán, Tokajban, Szegeden és Erdélyben is. Az 1848-as szabadságharcot követően a gyár ismét bővült. Valóban sokféle eszköz került ki innen: tűzhelyek, edények, súlyok, óraalkatrészek és vonatkerekek is. Gyártottak továbbá csavarokat, gépalkatrészeket, cukorgyári, malomipari és pékségi berendezéseket, vízvezeték-csöveket, nagynyomású gőzvezetéket. Érdekes tény, hogy Andrássy György 1840-ben létrehozott itt egy pénztárat. A munkások minden egyes aranyból, amit megkerestek, egy krajcárt a pénztárba adtak be. Ebből a pénzből fizette számukra a gyár a gyógykezelések és orvosságok költségeit. Egyszeri hozzájárulásként a temetési költségeket is ebből fedezték. Nagyon elterjedtek voltak a reumás panaszok. Amennyire a lehetőségei megengedték, a pénztárból s gyógyfürdő költségeit is tudták fedezni. Andrássy György halála után az örököse német vállalkozóknak adta ki bérbe a vasgyárat. Később a Rimamurányi Társaság vette át az épületet. 1908-bn a gyártás már nagyon korlátozott mértékben folyt és 1915-ben a vasgyárat végleg bezárták. Ma az épület csupán hanyatlik. Ennek ellenére látogatható és a belsejében a közelmúlt látogatóinak nyomát fedezhetjük fel, haladjunk inkább nagyon óvatosan. Az épület nem stabil és több szintje beomlott. Ma már ugyan csupán egy szétesett és elhagyatott épület áll a községben a valamikor csúcsfelszereltségű és rendkívül termelékeny gyár helyett, mégis érdekes látnivaló, amely élő történelmet hordoz magában.
